Vannak, akik csak bámulják az indulási táblát, míg mások elhagyják a repülőteret.
Vannak olyan apró pillanatok, amelyek többet árulnak el rólunk, mint amilyennek elsőre tűnnek.
Például amikor késik a járatod.
Ránézel az indulási táblára.
Először türelmesen. Aztán némi feszültséggel.
Először nem történik semmi. „Csak húsz perc.”
Akkor fél óra.
Egy óra.
És az idő is másként kezd el tűnni.
Van, aki újra és újra feláll, hogy ránézzen a képernyőre. Mások panaszkodnak. Mások pedig beletörődnek és várnak.
És vannak olyanok is, akik másképp cselekszenek.
Mert a késés önmagában nem jelent problémát. A probléma az, hogy mit kezdesz azzal az idővel.
És ez – még ha nem is tűnik úgy – sokat elárul arról, hogyan hozol döntéseket. És arról is, hogy a céged hogyan hoz döntéseket, amikor a dolgok nem a terv szerint alakulnak.
Hasonló helyzet alakult ki a vállalatoknál is a gazdasági helyzet és a költségek tekintetében.
Adj egy pár percet, és elmagyarázom.
A késések: tükrözik, hogyan kezeljük a bizonytalanságot
Kívülről nézve a történet mindig ugyanaz: bizonytalanság, megrázkódtatások, a történelem menetét megváltoztató pillanatok.
A január 1. óta történt események fényében nem mondok semmi újat.
Az ERA Group egyik tanulmánya szerint azonban a világgazdaság sokkal jobban tartotta magát, mint szinte bárki is várta volna.
A várt recesszió nem következett be.
A foglalkoztatás továbbra is történelmi csúcsértékeken van.
És a világjárványok, háborúk és kereskedelmi feszültségek ellenére a repülőgépek továbbra is a levegőben vannak.
Ez nem azt jelenti, hogy az utazás kényelmes lenne; azt jelenti, hogy a késés nem egyenlő a járattörléssel.
Gyakran találjuk magunkat egy átmeneti időszakban. Egy kényelmetlen helyzetben, ahol még van lehetőség a cselekvésre.
De nem mindenki veszi be.
Van, aki addig vár, amíg minden információt megkap. Mások abban reménykednek, hogy a helyzet javulni fog. Megint mások azért halasztják el, mert „most nem alkalmas az időpont”.
Így a késedelem fokozatosan felemészti a hasznot.
És pont ebben tévednek el sok vállalat: összekeverik azt, hogy nem tudják a pontos érkezési időt, azzal, hogy eltévedtek.
A probléma nem a késedelem, hanem az, hogy nem tudjuk, mit tegyünk addig
A repülőtéren a késés elviselhetetlenné válik, ha nincs információnk.
Mert nem szeretjük a bizonytalanságot.
Főleg akkor nem, ha már kifizettünk egy hét szállást, és egy napot elveszítünk egy váratlan esemény miatt.
A késéssel nem tudunk mit kezdeni, de eldönthetjük, mit csinálunk addig: kimegyünk, várunk, vagy más tervet készítünk.
A mai gazdaságban is valami nagyon hasonló történik.
Az ERA-tanulmány egyértelmű kockázatokat tár fel.
Nem újak, de jobban szembetűnnek:
- az Európában és Kínában tapasztalható népességcsökkenés,
- az államadósságra nehezedő nyomás,
- igényes pénzügyi piacok,
- és az egyre bizonytalanabbá váló geopolitikai helyzet.
Ez nem történik meg egyik pillanatról a másikra.
Holnap sem fog felrobbanni.
Hosszú késésről van szó, amit jó előre bejelentettek.
Ennek ellenére sok szervezet továbbra is úgy viselkedik, mintha a járat öt perc múlva indulna.
Demográfia: Amikor a beszállási kapunál elfogynak az utasok
Egyes repülőtereken tömeg van, míg másokon egyre kevesebben várnak.
Ezért ezek a repülőterek télen felfüggesztik a járatok üzemeltetését, nyáron pedig csak a legforgalmasabb útvonalakon közlekednek.
Ugyanez a helyzet a munkaképes korú lakosság esetében is.
Európa és Kína olyan pontra jutott, ahol a népességük csökkenni kezdett vagy gyorsan öregszik, míg más régiókban továbbra is növekszik a népesség.
Az ERA elemzése szerint Európa foglalkoztatásának növekedése ma már nagyrészt a bevándorlástól függ. Enélkül nem lenne elég munkaerő a munkahelyek betöltéséhez.
Egy vezérigazgató vagy CFO számára ez nem szociológiai elmélkedés.
Ez egy működési változó
Ez befolyásolja, hogy hova fektet be, hol termel és hol alkalmaz munkavállalókat.
Ha figyelmen kívül hagyjuk ezt a strukturális változást, az olyan, mintha egy légi útvonalat terveznék anélkül, hogy ellenőriznék, van-e elég utas a járat fenntartásához.
Technológia: ez nem közvetlen járat, hanem egy lehetséges gyorsított út
Időnként felbukkan a „közvetlen járat” ígérete. Az a technológia, amely állítólag mindent megváltoztat majd.
Hasonló folyamat zajlik a mesterséges intelligencia területén is.
Az ERA Group pozitív jeleket mutat, különösen az Egyesült Államokban, ahol a termelékenység több évnyi stagnálás után meghaladta a 2%-os növekedési ütemet.
Európában azonban a hatások sokkal egyenetlenebbek.
Van egy tény, amit nehéz tagadni: a mesterséges intelligencia lerövidítheti az utat, de ez nem történik meg automatikusan.
Ez nem egy biztos megoldás. Ez egy olyan infrastruktúra, amelyet okosan kell használni.
És mindenekelőtt nem bölcs dolog úgy készíteni a pénzügyi terveket, mintha a repülés valami csoda lenne.
A mesterséges intelligencia akkor nyújthat segítséget, ha tisztában vagy azzal, hogy milyen előnyökkel járhat a vállalkozásod számára.
Piacok és adósság: amikor a jegyek túl sokáig voltak olcsók
Évekig olcsó volt a repülés. A fapados légitársaságok virágkorukat élték, és az utazás mindenki számára elérhetővé vált.
Hasonló helyzet alakult ki az üzleti életben és a gazdaságban is: alacsony kamatok, bőséges tőke, kezelhető adósságállomány.
A kormányok és a vállalatok hozzászoktak ehhez a helyzethez.
Most már más a helyzet.
A kamatok emelkedtek, a piacok egyre szigorúbbak, és az értékelések olyan optimizmust tükröznek, amely legalábbis óvatosságra int.
A tanulmány rámutat arra, hogy az adósságprobléma ugyan nem jelent közvetlen veszélyt, de fokozatosan súlyosbodik.
Nem a mai járatot törlik; hanem azt, ami pár év múlva arra kényszerít majd, hogy egyre többet fizess azért, mert meggondolatlanul foglaltál.
A vállalatok számára ez azt jelenti, hogy kevésbé támaszkodnak optimista feltételezésekre, és fegyelmezettebbek lesznek a beruházások, a költségek és a pénzügyi struktúra terén.
Vámtarifák és geopolitika: állandó változások
A legnehezebben kezelhető tényezők közé nem annyira a költségek tartoznak, hanem inkább a stabil keretrendszer hiánya.
A tarifák gyakori változásai.
Nehéz előre látni a politikai döntéseket.
Egy olyan nemzetközi rend, amely már nem úgy működik, mint régen.
Például amikor áthelyezik a kaput, és már abban sem vagy biztos, hogy a megfelelő terminálban vagy-e.
Az üzleti életben pedig nincs egyértelmű új szabály
Ami viszont biztos, az az, hogy folyamatosan alkalmazkodnunk kell.
A probléma nem maga a változás.
A probléma az, hogy nincs lehetőség az alkalmazkodásra.
A híres „reziliencia”
Itt általában előkerül a divatos kifejezés: reziliencia.
Így fogalmazva úgy tűnik, mintha azt jelentené, hogy mindent mosolyogva kell elviselni, mintha egy motivációs poszter főszereplője lennél.
De nem arról van szó, hogy beletörődjünk.
Az a lényeg, hogy ne ragadjon le a kijelző bámulása.
A tanulmány egy még érdekesebb tényre hívja fel a figyelmet:
A gazdaság számos sokkot túlélte, mert a vállalatok és a kormányok módosították döntéseiket, prioritásokat határoztak meg és átcsoportosították erőforrásaikat.
A reziliencia nem csupán a kitartásról szól.
Arról szól, hogy az információk alapján cselekedjünk és megragadjuk a pillanatot, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel ne menjen veszendőbe a várakozási idő.
A késésre való felkészülés is az út része
Ha tudod, hogy a járat késik, az a legokosabb, ha nem idegesíted magad még jobban.
A döntés:
- Elmenjek a repülőtérről, vagy maradjak?
- Változtassak az útvonalon, vagy várjak?
- Kihasználom az időt, vagy elpazarolom?
Egy vállalat számára ez manapság azt jelenti, hogy:
- Ne hagyd, hogy a helyzet iránti félelem megbénítsa a döntéshozatalt.
- Ne reagálj túlzottan minden címre.
- Ne hagyja figyelmen kívül a strukturális változásokat azzal, hogy kizárólag a rövid távú szempontokra koncentrál.
Mert végső soron azok a vezetők, akik a rövid távú körültekintést az alapvető változásokra irányuló cselekvéssel ötvözik, lesznek a legjobb helyzetben, amikor a repülőgép végre felszáll.
A költségek optimalizálása az idő hatékonyabb kihasználását jelenti
Ebből a szempontból a költségek optimalizálása nem a leépítéseket jelenti.
Arról szól, hogy ki kell használni a pillanatot, még akkor is, ha az üzlet szempontjából kedvezőtlennek tűnik.
Így tekintve a költségek optimalizálása azt jelenti, hogy:
- A struktúrák felülvizsgálata a kedvezőtlenebb forgatókönyvek figyelembevételével.
- Olyan technológiákba fektetünk be, amelyek valódi hozamot nyújtanak, nem csupán ígéreteket.
- A tevékenységek a demográfiai és földrajzi adottságokhoz való igazítása.
- A valóságtól elrugaszkodó feltételezéseken alapuló pénzügyi kötelezettségvállalások elkerülése.
- És döntéseket hozni, mielőtt a késedelem vészhelyzetté válna.
Mert a késés már bekövetkezett.
A különbség nem abban rejlik, hogy ki panaszkodik a legtöbbet, hanem abban, hogy ki távozik a repülőtérről, ki használja ki legjobban az idejét, és ki tér vissza tartalékkal.
És amikor végre megkezdődik a beszállás, kiderül, ki fogta fel az utazás lényegét, és ki töltötte órákon át az indulási táblát bámulva, arra várva, hogy más döntsön helyette.
Ha szeretne kezdeményezni és megragadni a lehetőséget vállalata költségeinek optimalizálására, csak keressen meg!
Köszönöm, hogy elolvasta ezt a részt.
𝗙𝗲𝗹𝗶𝘇 𝗱í𝗮.
