Több millió eurós költségmegtakarítás: miért a fenntartható beszerzés és az intelligens gyártás a következő lépés




A fenntartható beszerzés és az intelligens gyártás nem csupán divatszavak, hanem olyan stratégiai döntések, amelyek meghatározzák, ki fogja vezetni a mezőnyt (és ki marad le). Szakértői blogjában Ronald Batenburg elmagyarázza, hogyan valósíthatja meg egy vállalat a fenntartható beszerzést.
Európa egy kereszteződésnél áll. Az ipari bázis 2000 és 2024 között egynegyedével zsugorodott. Az Európán kívüli beszállítóktól és a fosszilis energiától való függőségünk miatt sebezhetőek vagyunk a válságokkal szemben. Az Európai Bizottság ezért a „Tiszta ipari megállapodás” keretében teljes mértékben a reindustrializációra, a környezetbarátabbá válásra és a költségoptimalizálásra helyezi a hangsúlyt.
Ezzel párhuzamosan nő a nyersanyagokra nehezedő nyomás: az édesvízkészletek csökkennek, az erdők eltűnnek, és a nyersanyagok egyre szűkösebbé válnak. Ez közvetlen veszélyt jelent a folyamatosságra nézve. Ugyanakkor az innováció új piacokat nyit meg: az intelligens, fenntartható megoldások új ügyfeleket vonzanak, és csökkentik a vállalatok függőségét a kiszámíthatatlan áraktól és az importtól.
A fenntartható beszerzés azt jelenti, hogy az egész ellátási láncban tudatos döntéseket hozunk: az alapanyagok kiválasztásától és a szállításon át a munkakörülményekig. A Philips például 2020 óta kizárólag FSC- vagy PEFC-tanúsítvánnyal rendelkező fát vásárol csomagoláshoz, és megköveteli beszállítóitól, hogy csatlakozzanak a Beszállítói Fenntarthatósági Programhoz. Az eredmény: CO₂-kibocsátás-csökkentés, alacsonyabb hulladékkezelési költségek és szorosabb beszállítói kapcsolatok.
Az Interface (szőnyeglapok gyártója) 100 százalékban újrahasznosított fonalat használ, sőt, szén-dioxid-negatív termékeket is fejleszt. Ezzel olyan nagy nemzetközi ügyfeleket sikerült magukhoz kötniük, mint a Google és az ING.
Az intelligens gyártás a technológiára, az adatokra és az automatizálásra épül, hogy hatékonyabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb működést biztosítson. Gondoljunk csak az Ipar 5.0-ra: a mesterséges intelligencia, az IoT és a robotika felhasználására a folyamatok optimalizálása érdekében, az emberi szakértelemmel és a társadalmi értékteremtéssel ötvözve.
Az energiahatékonyságnak is nagy szerepe van, például a nap- és szélenergiára, illetve a megújuló hőforrásokra való átállás révén. A lokalizáció (a gyártásnak a piac közelébe történő költöztetése) csökkenti a kockázatokat és lerövidíti a szállítási időket. Az ASML digitális ikreket és IoT-érzékelőket használ a megelőző karbantartáshoz, ami csökkenti az állásidőt és korlátozza a pazarlást. Az Unilever Hellendoornban található jéggyára részben megújuló hővel működik, és intelligens szoftvert használ, hogy 15 százalékkal csökkentse a pazarlást.
Azok a vállalatok, amelyek a fenntartható beszerzésre és az intelligens gyártásra helyezik a hangsúlyt, kézzelfoghatóan profitálnak erőfeszítéseikből. A Philips esetében például a csomagolások áttervezése és a fenntarthatóbb anyagok használata több millió eurós jelentős költségmegtakarítást eredményezett. Ez az átállás kereskedelmi szempontból is új lehetőségeket nyit meg: az Interface fenntartható szemléletének köszönhetően olyan nemzetközi pályázatokon tudott részt venni, amelyeknek a versenytársai nem tudtak megfelelni.
Emellett a termelés közelebbi helyszínekre történő áthelyezése révén a vállalatok kevésbé függnek a bonyolult, globális ellátási láncoktól. A rövidebb szállítási határidők és a zavarokkal szembeni kisebb sebezhetőség növelik a válságálló képességet. És ne feledjük: azok a szervezetek, amelyek bizonyíthatóan fenntartható módon működnek, erős munkáltatói márkát építenek ki, és gyakrabban vonzzák a fiatal, motivált tehetségeket.
A fenntartható beszerzés és termelés felé vezető út azonban nem mentes a kihívásoktól. Gyakran jelentős kezdeti beruházásokra van szükség a technológia, a kutatás-fejlesztés és a tanúsítások terén. Ráadásul számos ágazatban nehéz megbízható adatokat szerezni a teljes ellátási láncról, ami miatt a tényleges hatások mérése továbbra is bonyolult feladat marad.
Ehhez hozzátartozik, hogy a vállalatoknak összetett és sokrétű jogszabályi és szabályozási környezettel kell szembenézniük, amely országonként jelentősen eltérhet. Az innovatív megoldások megtérülési idejével kapcsolatos bizonytalanság is hozzájárul ahhoz, hogy egyes szervezetek visszafogottan viselkednek.
A vállalatok egy része még mindig elsősorban a rövid távú eredményekre koncentrál, ami miatt a hosszú távú beruházások indoklása nehézségekbe ütközik. Emellett gyakran hiányoznak az olyan elérhető támogatásokról és programokról – mint például a Horizon Europe vagy az Innovációs Alap – szóló ismeretek. Néha az a félelem is felmerül, hogy a fenntarthatóságra való átállás megzavarhatja a folyamatban lévő tevékenységeket.
Ugyanakkor egyre nagyobb a nyomás az ügyfelek és az ellátási lánc partnerei részéről a fenntarthatóság irányába. A kormányok bőséges támogatásokat és kedvező finanszírozási lehetőségeket kínálnak, ami vonzóbbá teszi a beruházásokat. Ráadásul a fenntartható gyakorlat ma már gyakran versenyelőnyt jelent a közbeszerzésekben és az exportpiacokon.
A szakértők ezt a pillanatot az első ipari forradalomhoz hasonlítják, egy döntő különbséggel: most a bolygóval összhangban lévő növekedésről van szó. Azok a vállalatok, amelyek ma a fenntartható beszerzés és az intelligens gyártás mellett döntenek, egy stabil, jövőbiztos és nyereséges vállalkozást építenek fel.
A kérdés tehát nem az, hogy változik-e az iparág, hanem az, hogy te milyen gyorsan és okosan tudsz lépést tartani vele. A fenntartható beszerzés és az intelligens gyártás nem luxusprojektek, hanem a jövőbiztos vállalkozás kulcsa.
Azok a vállalatok, amelyek ma elindulnak, holnap már élen járnak: hatékonyabbak, nyereségesebbek és vonzóbbak lesznek az ügyfelek és a befektetők számára. A döntés a tiéd: ragaszkodsz a régi szokásokhoz, vagy egy tisztább, okosabb és rugalmasabb jövő felé veszel irányt?
1. Mérje fel jelenlegi ökológiai lábnyomát – mérje meg az energiafogyasztást, az anyagáramlást és a szén-dioxid-kibocsátást az ellátási lánc egészében.
2. Válasszon egy könnyen megvalósítható, gyors eredményt hozó intézkedést – például váltson át újrahasznosított csomagolóanyagokra, vagy vezessen be egy energiatakarékossági intézkedést.
3. Vonja be a beszállítókat és az ügyfeleket – fogalmazzanak meg közös fenntarthatósági célokat és állapodjanak meg a nyomon követésről.
4. Használja ki a támogatási lehetőségeket – gondoljon például a Horizon Europe programra, az SDE++-ra és a regionális innovációs alapokra.
5. Kezdje kicsiben, majd gyorsan bővítse ki – indítson el egy kísérleti projektet, tanuljon belőle, majd a sikeres intézkedéseket terjessze ki széles körben.
Tipp: Tervezzen meg 30 napon belül egy belső megbeszélést, hogy áttekintsék ezeket a lépéseket, és még holnap döntse el, mivel kezdi.
