Amikor a pápa a mesterséges intelligenciáról beszél, a pénzügyi igazgatóknak érdemes odafigyelniük.




„Mint a társadalmi kockázat hőmérője, amely máris érinteti a tevékenységeit.” A „Magnifica Humanitas” – XIV. Leó pápa ezen a héten közzétett enciklikája – nem csupán egy újabb vallási dokumentum. Ez a legegyértelműbb jel eddig arra, hogy a mesterséges intelligencia már nem csupán technikai kérdés, hanem a hatalom, az etika és az emberi méltóság kérdésévé vált.
-Mit mond pontosan? Hogy a technológia nem „csökkentheti a másikat csupán egy eszközre”. Hogy a mesterséges intelligencia nem kerülhet kizárólag monopóliummal rendelkező vállalatok kezébe. Hogy az emberi munkának olyan értéke van, amelyet egyetlen algoritmus sem pótolhat.
-És itt jön a vezetők számára kellemetlen rész: a latin-amerikai vállalatok legtöbb mesterséges intelligencia-stratégiája pontosan az ellenkezőjét célozza meg. A létszám leépítését. A stratégia nélküli automatizálást. A siker mérése a „megszüntetett teljes munkaidős egyenértékek” alapján.
-Ez nem digitális átalakulás. Ez vak optimalizálás, amely tönkreteszi a legértékesebb erőforrásodat: az évek során kialakult emberi ítélőképességet.
A „Magnifica Humanitas” című műből levonható valódi tanulság egy CFO számára:
- Olyan mesterséges intelligencia, amely megszabadítja az elemzőit az ismétlődő jelentések készítésétől, hogy stratégiai elemzésekkel foglalkozhassanak → megsokszorozza az EBITDA-t.
- Az a mesterséges intelligencia, amely pusztán az elemzők helyettesítésével csökkenti a bérköltségeket → tönkreteszi az intézményi kapacitást és növeli az operatív kockázatot.
A vállalatod a mesterséges intelligenciát arra használja, hogy támogassa a munkatársait, vagy éppen hogy feleslegessé tegye őket?

