Hogyan lehet átvészelni a vámtarifák változásait: friss információk az ANZ szállítmányozók számára


Emlékeznek még, amikor Washington vámfenyegetéseiről beszéltünk, és felkészültünk egy zötykös útra? Az út még mindig kissé hullámzó, de friss információkkal és frissített stratégiákkal állunk az ANZ-vállalkozások rendelkezésére, hogy segítsünk nekik talpon maradni. A globális kereskedelem vizei még mindig háborgatnak, de egy kis előrelátással és néhány okos lépéssel még mindig átvészelhetjük ezt a helyzetet.

Legutóbbi cikkünk megjelenése óta az amerikai vámpolitikai helyzet – különösen Kínával kapcsolatban – olyan kiszámíthatatlan, mint egy óriási hullám: idén már ötször is változott! Bár a Kínából az Egyesült Államokba tartó árukra kivetett, üzleti tevékenységet megbénító 145%-os vámot 90 napra drámai módon 30%-ra csökkentették, ez még mindig kivitelezhetetlen feladat sok vállalkozás, különösen a kisebbek számára.
A legutóbbi vámháború legfontosabb tanulsága a bizonytalanság és a rohanás. A kiskereskedők világszerte máris felhalmozzák az árukat, hogy felkészüljenek az esetleges jövőbeli áremelkedésekre. Ezt már az április 9-i első vámbevezetés előtt is láthattuk, és most újra megfigyelhető, miközben a szállítási költségek az egekbe szöknek. Ez azt jelenti, hogy az ANZ szállítmányozói számára ezeknek a globális változásoknak a megértése fontosabb, mint valaha. A szűkös kapacitás nyomást gyakorol a szállítási díjakra, mivel az importőrök sietnek a szállítmányokkal, ami hatással van a csendes-óceáni piaci viszonyokra.
Még ha nem is közvetlenül az Egyesült Államokba vagy Kínából szállítasz, ezek a vámváltozások jelentős láncreakciókat váltanak ki. A nemzetközi szállítmányozás világában számos kölcsönös függőség létezik. Az ANZ fuvarozási piacokon három-hat hónapos késedelemre számíthatunk. Ahogyan Onur Koska, a Canterbury Egyetem kutatója kiemelte, a vámok hatékonyságcsökkenéshez vezetnek, beleértve a belföldi árak emelkedését (átterhelési hatások), a globális árak csökkenését (rugalmassági hatások), valamint a szerződések újratárgyalását és az ellátási láncok átalakítását. Az árucikkek (például az acél, a réz és a fűrészáru) ára emelkedik, ami globálisan megnöveli az építési és karbantartási költségeket. A kikötőbővítési tervek és a napi működés is nyomás alá kerül, mivel az importált pótalkatrészek és berendezések egyre drágulnak. Ez hatással lehet az üzleti tevékenység összköltségére.
Érdekes módon, míg egyes áruforgalmak a vámok miatti útvonalváltás következtében csökkenhetnek, mások átalakulnak. A délkelet-ázsiai kikötők például egyre fontosabb csomópontokká válnak. Ez új lehetőségeket nyújthat azoknak az ANZ-vállalatoknak, amelyek diverzifikálni kívánják ellátási láncaikat és új kereskedelmi útvonalakat keresnek. Például abban az esetben, ha Kína csökkenti az Egyesült Államokba irányuló tejtermék- és marhahús-importját. A fűrészáru és a technológiai szolgáltatások szintén kiemelt szerepet kapnak, mivel mentesülnek a kiegészítő vámok alól, így az új-zélandi exportőrök számára továbbra is biztosított az amerikai piacra való belépés.
Előző cikkünkben arról írtunk, hogyan lehet felmérni az ellátási lánc kritikus elemeit. Most pedig itt az ideje, hogy még okosabban járjunk el, és olyan hatékony stratégiákat vezessünk be, amelyekkel ezt a vámzavaros helyzetet versenyelőnyre tudjuk fordítani.
Forgatókönyv-tervezés: Gondolja át a „mi lenne, ha” helyzeteket: Ne csak a legjobbakra számítson. Dolgozzon ki több költségvetési forgatókönyvet a különböző vámtarifa-szintek alapján. Gondoljon arra, hogy a logisztikai késések (például a globális konténer-szállítási időkben tapasztalt 12–18 napos meghosszabbodások) hogyan befolyásolhatják a kikötői kapacitását és a raktározási lehetőségeit. Ez segít azonosítani a kritikus fontosságú projekteket és azokat, amelyeket háttérbe szoríthat.
A magas kockázatú kategóriák részletes elemzése: Határozza meg és különítse el a magas kockázatú kiadási kategóriákat. Helyezze rá a vámadatokat, hogy lássa, hol a legnagyobb az árhatás. Megvizsgálhat-e alternatív anyagokat, vagy egységesítheti-e a terveket, hogy az árak hirtelen emelkedése esetén könnyebb legyen a beszerzés? Onur Koska a „termékdifferenciálásra” is rámutat, mint olyan kockázatcsökkentő stratégiára, amelynek köszönhetően a termékek kevésbé lesznek árérzékenyek.
Előrehozott beszerzés és készletpufferek: Amennyiben lehetséges, gyorsítsák fel a beszerzést, hogy a jelenlegi árakon szerezhessék be a legfontosabb árucikkeket. A létfontosságú anyagokból kialakított stratégiai készletpufferek később jelentős megtakarítást jelenthetnek.
Beszállítói diverzifikáció (a „Kína+1” stratégián túl): Ezt már korábban is megvitattuk, de érdemes újra elismételni. Kerülje az egyetlen beszállítótól való beszerzést az vámtarifáknak kitett régiókból. Keressen kettős vagy többszörös beszerzési forrásokat a kritikus alkatrészekhez, és ahol lehetséges, minősítsen helyi vagy regionális gyártókat. Ezeknek a kapcsolatoknak a kiépítése most kulcsfontosságú a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség fenntartása szempontjából. Hasonlóképpen, vizsgálja meg a „piaci diverzifikáció” lehetőségét azáltal, hogy kapcsolatokat épít ki olyan országokkal, amelyeket nem érint az amerikai vámtarifa, például a Transz-Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodás (CPTPP) tagállamaival.
Kockázatalapú szerződéskötés: Vizsgálja felül és frissítse a beszállítókkal és vállalkozókkal kötött szerződéseinek feltételeit úgy, hogy azok pontos vámkiigazítási mechanizmusokat tartalmazzanak. Itt az árindexekhez kötött árindexálási záradékokról van szó. Rendkívül fontos, hogy pontosan határozza meg az Incoterms-feltételeket, hogy pontosan tudja, kinek kell viselnie a vámemelkedés költségeit (FCA, CIP vagy DDP). Ne feledkezzen meg a vis maiorra vagy a nehézségekre vonatkozó záradékokról sem, amelyek kifejezetten kiterjednek a hirtelen vámemelkedésekre.
A vámtarifa-környezet továbbra is rendkívül bizonytalan. Azonban azok az ANZ-vállalkozások, amelyek proaktív módon rugalmasságot és stabilitást építenek be ellátási láncaikba, lesznek azok, amelyeknek lesz elég ellenálló képességük ahhoz, hogy átvészeljék a vihart, sőt, akár győztesként kerüljenek ki belőle. A kulcs a teljes átláthatóság megteremtésében, a költségek és kockázatok csökkentésében, valamint a beszállítókkal és ügyfelekkel való szoros együttműködésben rejlik.
Ne feledjük: miközben az Egyesült Államok és Kína vámháborút vívnak egymással, ez új lehetőségeket nyithat az ausztrál és új-zélandi exportőrök előtt, akik így más piacokra is be tudnak lépni helyettesítő beszállítóként. A gyártás rugalmassága szintén kulcsfontosságú kockázatcsökkentő stratégia – amint azt a Canterbury Egyetem is javasolja –, amelynek célja az újratárgyalási költségek csökkentése.
Források:
